2011. augusztus 13., szombat

Lófotózás

Barátok:


Elnézést az "intim" jelenetért, de ilyen muris amikor egy kanca pisil :P


Kicsi vagyok, lóra szállok....


Szabadon....


Hozzáértők ne kérdezzék, hova is indultam a nyeregből :P :P


A megérdemelt pihi és nasi :)


A fotókért köszönet Lydérch-nek!

2011. június 18., szombat

Látványos visszatérés

Aki lesi az edzésnaplómat, tudhatja, hogy jó egy hónapja nem lovagoltam. Jázmin egy ügyetlen hempergésnél csúnyán felhasította a lábát és amíg nem gyógyult be a seb nem akartuk hajtani, mert elég rossz helyen, épp egy izomköteg felett volt a sérülés és elég mély.  Mostanra egész szépen begyógyult, még kenegetjük Mikulitz kenőccsel (jó cucc, emberre is!), de a gyerekek már lovagolták csak mi nem jutottunk a lovaglásig egyéb teendők miatt.


Ma gondoltam egyet, bevettem egy lesz@rom tablettát munkakedv ellen és felnyergeltem a lút. Mint már sokszor írtam, elég nyugis állat, nem ragadja el a lovast akkor se ha tele van, mint a déli busz. Ráadásul zabot se kap mostanság. Tehát kellemes sétálgatással kezdtünk a horgásztó irányába, a lóevő kukákra is csak fülhegyezés volt a reakció, a tó mellett épp a lekaszált szénát gyűjtötték be, azt bámultuk, mikor szó szerint a paci orra előtt kilépett elénk egy fiatal őz :) Édes volt, gyorsan visszább lépett egyet, a paci is hátrahökölt kicsit, elég volt kicsit odaszorítanom a combom, hogy értse, nem szaladunk el, néztük egymást egy-két másodpercig, majd az őz úgy döntött, inkább elszelel :) 


A tó mellett van egy klassz egyenes földút, mindkét oldalon kaszáló illetve szántóföldek, momentán gabonával és kukoricával bevetve, itt toltunk egy laza ügetős és egy laza vágtaszakaszt, majd benéztünk kicsit a lakott területre szokni a nyári tájat. Elég nyugisan haladtunk, bár volt egy-két kisebb ijedelem aminek nem jöttem rá a pontos okár, de hát a ló elég ijedős állat, pláne egyedül, néha a legapróbb dolgoktól képes megrettenni. Az egyik utcán aztán visszasétáltunk a korábbi földutunk felé és újabb laza vágtával engedtük ki a feszültséget. A horgásztóhoz visszaérve, megkérdeztem egy fickót, bemehetek-e a területre lóháton, csak sétálni. Kiderült, hogy ismeri a pasi a lovat, a múltkor ő segített Szilvi barátnőmnek átvezetni a hídon :) Mondta, hogy nyugodtan menjünk csak be és a kisrepülő leszállónak használt klassz füves pálya szélén vágtázhatunk is egyet. Ritka az ilyen jó alkalom és pálya erre a célra, így nem kellett kétszer mondania. Odafelé még egész laza tempóban toltuk, Jázmin kicsit tartott az idegen tereptől valamint határozottan megrémült a talajban néhol található fehér betoncsíkoktól (asszem a repülőnek valami jelzések), de a kisebb félreugrást sikerült kiülnöm. Nem akartam visszaélni a jóindulattal, így nem mentünk messze, visszafordultam és szándékosan megjártattam Jázmint az egyik ilyen fehér izén. Úgy tűnt, már nem izgatja. Visszafelé persze fokozta a tempót, élmény volt, süvített a szél a fülünk mellett, hallgattam az ütemes patadobogást majd épp arra készültem, hogy felveszem kicsit ne száguldjunk annyira majd a bejárathoz közeledve, erre a paci kicsit lenézett és épp mellettünk volt egy olyan fehér csík....No persze épp a vágtaugrás tetőpontján kellett oldalraugrania, én meg ugye jól kikönnyítve....elég az hozzá, ne szépítsük, leestem. Egy-két másodpercig még próbáltam magam megtartani, de valljuk be, fél lábbal a ló nyakán kapaszkodva már elég esélytelen ha az ember nem kaszkadőr vagy lovastornász :) Nem különösebben féltem leesni, nem volt már nagy a tempó, ráadásul Jázmin nem az az elrohanós jószág...általában. De most hogy feltegye a pontot az i-re, egy kis markoló kezdett dolgozni pár méterre tőlünk, még a földön heverve jól láttam amint Jázmin megrezzen, majd elrohan....


Nem szaporítom a szót, minden lovassal esett már meg hasonló :) A ló hazaszaladt (egy kilométerre se voltunk otthonról), én hazakocogtam, szerencsére közben senkivel sem történt baj. Az ilyen szituk miatt szerencsésebb ha nem egyedül lovagol az ember. Egyrészt mert ha baj van, a társak tudnak segítséget hívni, másrészt a megriadt ló nagyobb eséllyel marad a többi lóval.


 


Sztori: Miután láttam a lovat elporzani hazafelé, futtában felhívtam a szomszédunkat, hogy ha látja hazaérni a pacit, ugyan fogja már meg legyen kedves. A következő társalgás hangzott el:


- Jó napot kívánok! Legyen kedves, nézzen ki nem látja-e véletlenül a lovamat a ház körül.


- Jó napot! Épp most mondja a nővérem, hogy mintha  Jázmint látta volna az ablak előtt szaladni, de nem volt rajta lovas....


 


:) Minden jó ha a vége jó! 


 

2011. április 1., péntek

A városi lú

Tegnapelőtt kilovagoltam Jázminnal, változatosságképpen a horgásztó irányába indultunk, ugyanis kedden a barátnőmnek - némi segítséggel ugyan - de sikerült átvinnie a patakhídon, így gondoltam, elnézünk arrafelé is. (mellesleg röhej volt ez a patakhíd-téma, egy kis vacak átjáró, autóval is át lehet menni olyan széles, csak lóevő sárga korlátja van és csobog alatta a patak) Át is sétáltunk a hídon különösebb gond nélkül, majd a horgászok csodálkozó tekintetétől kísérve haladtunk tovább. Egy klassz kis földúton jót vágtáztunk, de sajnos a szántóföld és kaszáló környékén sehol se találtunk utacskát, a földek pedig tiszta láposak a sok víztől, ezért úgy döntöttem, lószocializálós napot tartok és besétáltunk az egyik utcán a lakott területre. Amióta Jázmin nálunk van még nem járkáltunk így a faluban (pardon, Sülysáp már város!), bár az a házunk körül is kiderült, hogy hozzászoktatták valamennyire az autókhoz, kutyákhoz, zajokhoz, így nem féltem, hogy nagy gond lenne. Nem is volt probléma, szépen elsétálgattunk pár utcán, a környéken lakók ámulatára. Elég kevés a ló errefelé - bár egy lovarda van a közelben - nagy attrakciónak számít egy szem lovas is. Hát még mikor itthon a kisebbség lakta rész felé értünk! Jót röhögtem magamban, hogy mikor huszonéves öreg Ladánkkal járkálok, mindig kérdezgetik, hány éves a kocsi és eladó-e, most meg ugyanezt kérdezgették csak a lóról biggrin.gif Csak egy idióta autós volt aki szándékosan a gázra taposott amint hátulról mellénk ért (itt bántam, hogy nem tud a ló vezényszóra párossal hátrarúgni devil.gif ) volt viszont egy traktoros aki leállította a járgányt mikor közeledtünk, ne ijedjen meg a ló hu.gif mondjuk nem ijedt volna meg, de akkor is, rendi tőle. Hazatérve még pár kis purdénak válaszolgattam a lóval kapcsolatos okosabbnál okosabb kérdéseire amíg Jázmin lelegelte a szomszéd növekvő gyepét.

Másnap randink volt az állatdokival, javasolta, hogy rendőregyenruhában kéne így járőrözzek a rumlis környéken gmano.gif még akadna is ilyen szerkó rolleyes.gif kiraly.gif

2011. március 29., kedd

Tavaszi séta

A reggeli eső után gyönyörűen kisütött a nap, csak a szél fújt kissé, fantasztikusan tiszta volt a levegő, igazi tavaszi hangulatot nyújtva. Az erdőből a szántóföldek felé vettük az irányt és körbesétáltunk-ügettünk egy egész nagy táblát, mielőtt visszatértünk volna a megszokott erdőcskénkbe. Egy szakaszon vágtáztunk is egyet, de óvatos voltam, részben mert picit tartottam tőle, hogy Jázmin nagyon belendül illetve mert nagyon süppedős volt néhol a talaj, nem vágytam sem lóval bukni, se húzódást vagy hasonlót összeszedni a lónak. Szerencsére Jázmin nagyon kezelhető lovacska, prüszkölt kissé, de hajlandó volt félgőzzel menni. Nagyon szép az ébredező erdő, a rügyek majd kicsattannak, az avarból buja zölden tör elő a turbolya, vérehulló fecskefű, a csalán és árvacsalán friss hajtásai és megannyi más növényke aminek a nevét nem tudom smile.gif A földek is olyan hangulatosak ahogy az őszi vetések zöldjét felváltja a friss szántás barnasága, a száraz fű szürkesége, az erdősávok változatossága. Pedig amúgy semmi extra, Tápió-vidék smile.gif

2011. március 22., kedd

Zabla nélkül


Különféle körülmények miatt csak most próbáltam ki a zablátlan madzagkantárt terepen. Jelentem, élek és a ló is kiraly.gif Nem magasiskoláztunk, csak sima erdei csellengés volt, de ugyanúgy viselkedett, mint a normál csikózablás kantárral, a szokatlan útszakaszon még rágta is a nagy semmit bőszen biggrin.gif

2011. március 1., kedd

A híd I.

Jázminnal járogatunk ki lovagolni viszonylag rendszeresen. Szerencsére a párom, az egyik legjobb barátnőm és az ő párja is szeretnek lovagolni (utóbbiak közel is laknak) , no meg a gyerkőceimet is érdekli a téma, így nem ácsorog napokig a kertben unatkozva a ló. Amúgy sem egy őrült, akár több nap "állás" után is ki lehet menni vele lazán, nem ragadja el a lovast, de egy pöccre megy mint a nyíl ha arra kérik smile.gif

Szombaton szokás szerint a Kóka felé eső erdőfélében terveztem vele csavarogni, mentünk is erre-arra, néhol annyira bozótos volt, hogy hangosan kopogtak az ágak a sisakomon (hát igen, szegény ember vízzel főz és bringás sisakban lovagol kiraly.gif ) , másutt újabb szemétféléket fedeztünk fel és toporgott miattuk a ló kicsit, de nem volt vészes gond, csak nyugis ügetés, vágtaszakaszok és persze séta is. Hazafelé érve, valamiért elindultam (volna) még a horgásztó irányába, Jázmin azonban befékezett, hogy ő arra nem. Hát de, gondoltam én devil.gif Korábban - amikor még minden tiszta jég volt - kissé megrémült errefelé a befagyott tócsáktól és a sárgakorlátos híd alatt vadul csobogó, félig befagyott pataktól, azóta egyre kevésbé akaródzik neki arrafelé menni. Ez persze nem kifogás, arra megyünk és punktum - gondoltam. Volt jó kis harc, turbó hátrálás, forgolódás, topogás, hátrarugdosás, popsiemelgetés, de szerencsére rém jóindulatú a jószág, nem próbált meg határozottabban lerakni, netán ágaskodni. Szégyen-nem szégyen, csattant olykor a pálca is, de percek alatt sikerült megegyeznünk a továbbhaladás irányával kapcsolatban. További muri volt még a hídhoz közeledve, nagyon nem akart rámenni, egyelőre megelégedtem azzal, hogy viszonylagos nyugalomban többször megközelítettük, megnézegettük és nem elrohanva távoztunk, de legközelebb mindenképp át akarom vinni a túloldalra (amúgy egy szaros kis 3-4 méter az egész és autónyi széles....röhej rolleyes.gif )
A nagy izgalomra szaladtunk egy tempósat a kaszáló szélén...hát, nem kellett hajtani őlóságát biggrin.gif Még azon is elfelejtett csodálkozni, hogy egyszercsak beleszaladtunk egy igen vizes részbe és vagy húsz centit süllyedve cuppogtunk-fröcsköltünk kiraly.gif

Jó volt na! Igaz, másnap megéreztem a veszekedést a derekamban és a combomban, pedig már nem szokott ilyen gondom lenni smile.gif