2011. február 13., vasárnap

Update

Állatka szépen viselkedik továbbra is, a lovas fának kenése, árokba taszajtása, megtaposása, világgá hurcolása még várat magára :)


A futószárazási technikámon még van mit csiszolni, kinéztem egy könyvet is a témában, tanulok :) A kísérleti nyulak persze a gyerekeim (meg a barátnőm...hehe), de velük egyelőre csak séta, max ügetés van, a biztos ülés kialakításán dolgozunk. Gyorsan alkalmazkodik a lú is az én stílusomhoz, elvárásaimhoz, futószáron szépen megy, megtanulta hogy ha a fara felé fordulok megáll, jobb napokon be is fordul felém (a kör közepe felé). A jármódok váltásán még van mit dolgozni, néha kicsit lusta őlósága :P


Terepen továbbra is viszonylag nyugodt, bár láthatóan jobban kedveli az erdőt (még a legbozótosabb, gazosabb részeket is), mint a nyílt mezőt.


Szőrén lovaglással próbálkozunk, több-kevsebb sikerrel. Jó lenne már kipróbálni, tényleg kényelmesebb-e a vágta, de az udvarban nem túl sok a hely, terepre meg még nem megyünk ki szőrén, annyira nem vagyunk jók. Távolabbi célként szerepel némi szabadonidomítás, de a lényeg a kellemes, nyugis lovaglás és a gyerkőcök biztonságos oktatása. Azért kacérkodom a teljesen szabad módszerekkel, mert Jázmin amúgy is nyugodt, nem támaszkodik erősen, sőt, odadobott szárral lovagoljuk amúgy is.


Mindjárt nyomok ide képeket!


Iszappakolás :)



Meg jó társaság:



Meg jó kaja:


2011. február 8., kedd

Szőrén

Fejünkbe vettük barátnővel hogy nekünk márpedig szőrén (is) kell lovazni, ahhoz meg lóra ugrás dukál. Szegény Jázmin birkamód tűrte, hogy századszorra is popsin billentsük ügyetlenségünk okán. Szégyenszemre - és a szomszédság derültségére - egyikünknek sem sikerült eddig a felugrás, pedig Jázmin nem is magas ló, ráadásul orvul beállítottuk egy kis mélyedésbe.
Maradt egymás feldobása a pacira és így pacigoltunk egy kicsit szőrén, barátosném futószáron, én inkább szabadon. Az oldott hangulatban olyannyira ellazultam, hogy le is estem amikor Jázmin valamitől megriadva picit megugrott :D Látványos lehetett, a ló kiugrott alólam, én meg még éppen meg tudtam fordulni, így nem hanyatt, hanem fekvőtámaszba érkeztem az anyaföldre..... Visszaszálltam gyorsan és jót ügettünk még. Lesz ebből szőrén rohangálás!